1. Mi a szalmaépítészet?

A szalmaépítészet egy Amerikából indult több, mint 100 éves építési mód, ahol a ház falai szalmabálából készülnek, majd vályogtapasztást kapnak. Létezik teherhordó bálafalas építésmód is, de manapság a fa tartószerkezetű épületek a jellemzőek, melyeknél a szalmabála vázkitöltő szigetelésként jelenik meg.


2. Mi építhető szalmabálából?

Elvileg bármi, ha be tudjuk tartani a szerkesztési elveket. Általában egy-kétszintes épületeket építenek szalmából. Az épületek minden típusa megtalálható a palettán. Családi ház, sorház, közösségi épületek, iskola, óvoda, templom, vagy akár csak egy kis fészer. Minden, ami könnyűszerkezetes módon építhető, az vázkitöltő szalmabálával is elkészíthető. Energetikailag legrosszabb esetben is alacsonyenergia szintű (A kategória) lesz az épületünk, azonban készíthető belőle passzívház is.


3. Ki építhet szalmából?

A képessége megvan bárkinek. Nagyon egyszerű az építése, könnyen tanulható. Jogi hátterének rendezése Egyesületünk egyik fő célja.


4. Miért szalma?

A szalma a mezőgazdaság mellékterméke. A ma használatos építőanyagokkal szemben sem az előállítása során, sem beépítés után, sem elbontás után nem szennyezi a környezetet, és nem károsítja a lakók egészségét. A bálák könnyen és olcsón beszerezhetők, a belőlük épített fal hőszigetelő képessége a passzív házak szintjén áll. Párakezelő képessége a vályogéhoz hasonló, így a szalmafal kiváló párakomfortot is biztosít télen-nyáron. Környezettudatos, energiatudatos és gazdaságos hőszigetelő anyag. Ha jobban megismered, azt fogod kérdezni:


5. Miért ne szalma?

Nem tudunk ilyen indokról.


6. Milyen szerkezetek építhetők bálából?

Teherhordó falak (Nebraska típusú), vázkitöltő falak, belső falak, födémszigetelés, tetőszigetelés, aljzatszigetelés. Szinte minden ahol ki tudjuk használni a szalma jó tulajdonságait. Vázkitöltő anyagként alkalmazva a terheket a méretezett faszerkezet viseli, így a határokat is csak ez szabja meg. Építhető belőle új szerkezet, de utólagos fal vagy födémszigetelésre is kiválóan alkalmas.


7. Mire kell vigyázni?

Mint minden természetes anyag, a szalma is érzékeny a vízre. A víz a hőszigetelő képesség lerontásán túl azonban a szerkezetet is tönkreteszi. Ezért védeni kell minden irányból az esőtől, talajvíztől, nedvességtől, de még a párát sem hagyhatjuk figyelmen kívül! Ezért cementvakolat vagy más párazáró réteg egyik oldalon sem alkalmazható. Egy régi mondás szerint szalmaháznak (és vályogháznak) nagy kalap és nagy csizma kell, vagyis nagy ereszkinyúlás és megfelelő lábazat.


8. Mennyire tűzveszélyes a szerkezet?

A szalma önmagában jól ég. A szalmabála nehezebben, mivel igen tömör. A vázszerkezetbe tömörített bála még kevesebb égéshez szükséges levegőt tartalmaz. A fő védelmet azonban a kétoldali vastag vályogtapasztás jelenti. A megfelelően elkészített szalmafalban a bála hermetikusan el van zárva a külvilágtól. Tűz esetén az éghetetlen agyagréteg annyira hatékony védelmet jelent, hogy a szalmából készült falazat nehezen éghető kategóriába sorolható.


9. Mekkora egy szalmabála?

Magyarországon járatos kis bála mérete: 30-35 x 45-55 x 80-100 cm. Ezen kívül létezik még nagy bála és körbála is. Beépítésre legtöbb esetben kis bálák kerülnek. A szántón összegyűjtött szalmát a bálázógép téglatest alakúra préseli majd 2 vagy 3 zsinórral összeköti. Egy bála 10-16kg.


10. Milyen a hőszigetelő képessége?

Fektetett bála (45cm) esetén U=0.12-14 W/m2K, élére állítva (35cm) 0.16-0.17 W/m2K-re adódik a fal hőátbocsátási tényezője. A két számadat azért esik viszonylag közel egymáshoz, mert élére állított bálák használatakor a szalmaszálak száliránya a hő terjedésére merőleges, az így elhelyezett bála hővezetési tényezője (lambda) kisebb, mint a fekvő báláé. A szalmafal hőszigetelő képessége háromszorosa, a ma Magyarországon előírtnak


11. Mennyire melegszik fel nyáron?

Egy szalmaház nem tekinthető egyszerű könnyűszerkezetes épületnek. A szalma is a maga 100-130kg/m3-es sűrűségével a nehezebb szigetelő anyagok közé tartozik, de a kétoldali min. 5-5 cm vályogtapasztás miatt a falazat összességben olyan nehéz, mint egy hagyományos vázkerámia szerkezet. Az így megjelenő hőtárolótömeg, a jelentős hőszigetelés és a kiváló páraszabályozó képesség miatt vályogházakhoz hasonló klímára lehet számítani nyáron.


12. Milyen karbantartást igényel, mennyire tartós anyag?

Ügyelni kell rá, hogy beépítés előtt se kapjon vizet a bála, esőtől, más nedvesség forrástól védeni kell. Beépítés után a védelmét a vályogtapasztás látja el, így ennek épségére figyelmet kell fordítani
az évek során. A karbantartás teljesen megegyezik a vályogházaknál szükségessel, sem különösebb szaktudást, sem bonyolult eszközöket, anyagokat nem igényel. Épségben állnak 100 éves szalmaházak is. Ha nem kap nedvességet a fal,  a szalma megfelelő állagát a ház teljes élettartama alatt megőrzi.


13. Kell-e védekezni rovarok és rágcsálók ellen, ha igen hogyan?

A szalma nem emészthető. Az állatok a szalmára annyiban jelentenek veszélyt, mint minden más szigetelőanyagra, a benne található meleg miatt költözhetnek  bele. A rovarok számára már a vályogvakolat is áthatolhatatlan akadály, így ők csak az esetleges réseken, repedéseken tudnak bejutni (ami tűz- és nedvességvédelmi valamit hőtechnikai okok miatt nem lehet egy szalmafalazaton). A rágcsálók távoltartására megfelelő lehet egy sűrű szövésű drótháló a vakolat alatt, illetve apró üvegszilánkok elhelyezése az alsó falsávban. De elég lehet egy macska is .


14. Gépészeti vezetékek, vízcsövek vezethetők benne?

Szalmabálában egyiket sem szabad vezetni. A legalább 5 cm-es vályogtapasztásban elférnek az elektromos vezetékek védőcsövei. Vízvezetéket falon kívül kell vezetni, átszellőztetett faburkolat mögé rejtve, vagy vízálló előtétfalban elhelyezve (pl égetett tégla).


15. Mennyire sérülékeny a fal? Képek, polcok elhelyezhetők-e rajta?

A nagyobb fizikai behatásoknak is ellenáll, a vályogvakolat elég vastag és kemény. Kisebb képeket elbír a vakolat, a nagyobb súlyú tárgyakat, bútorokat azonban a faszerkezethez csavarozzuk, vagy lábakra kell állítani.


16. A festésnél, burkolásnál mire kell figyelni?

A pára útját nem szabad elzárni, semmilyen párazáró vagy fékező anyag nem alkalmazható. Így ragasztott tapéta, csempe, cementvakolat, műanyag bázisú festék sem. Festeni természetes anyagú festékkel, akár egyszerű mésszel lehet. Faburkolat átszellőztetve helyezhető a minden esetben vályog tapasztással ellátott szalmafalra. A vizes helyiségeknél a vízvezeték miatt úgyis célszerű égetett tégla vendégfalat építeni, amit viszont már nyugodtan csempézhetünk.


17. Mennyibe kerül egy szalmaház?

Átlagosan a fal az egész ház költségének 10-15%-e. Ez egyrészt azt jelenti, hogy elvileg sokat megtakarítani vele nem lehet. Azonban egy ilyen falazattal kiváló hőszigetelő képességű falat kapunk, az összehasonlítást így nem egy átlagos házzal kell végezni, hanem egy 20-30cm-es szigeteléssel ellátottal. Az alacsony fűtési és teljesen elmaradó hűtési igény miatt a gépészet egy része is megspórolható. Egy szalmaház tehát alacsonyabb költségen megvalósítható, mint az egyéb, bármilyen más anyagból épült, egyenértékű hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező épületek. Illetve azonos költségek mellett olyan energiatakarékos szerkezet alakítható ki, amelynek révén a ház fűtési energiaigénye legfeljebb harmada-ötöde lesz egy mai átlagos épületének.